Az Európai Központi Bank (EKB) 2015-től rendszeresen nyilvánosságra hozza majd az euróövezet monetáris politikáját kialakító kormányzótanács ülésein elhangzottak összefoglalóját, jelenleg a megfelelő formátum kialakításán dolgoznak - írta Mario Draghi, az EKB elnöke a Handelsblatt című német üzleti lap hétfői számában.
Az elmúlt néhány hónapban szinte állandó téma a szaksajtóban a deflációs veszély az euróövezetben. Emiatt folyamatos találgatás és várakozás előzi meg az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának üléseit, hogy vajon milyen megoldással fog az EKB előrukkolni. Egyre többen hangoztatják, hogy az EKB-nek is, hasonlóan a Fedhez és a Bank of Englandhez, mennyiségi lazításba (quantitative easing vagy QE) kéne fognia, hogy elejét vegye egy kialakuló deflációs spirálnak, ami már öt tagországban maga a realitás. De vajon megvalósítható opció-e a QE az EKB számára? Ebben az írásban azt próbálom megmutatni, hogy az EKB monetáris politikájának az elmúlt években alkalmazott keretrendszere alapjaiban különbözik a fent említett jegybankokétól, emiatt a QE technikailag elég nehezen kivitelezhető az euróövezetben. Emellett áttekintem azokat az alternatív eszközöket, amikhez az EKB folyamodhat a további monetáris lazítás érdekében.
Két mai német lapértesülés szerint az Európai Központi Bank újabb refinanszírozási program elindításán dolgozhat, hogy a vállalati hitelezés élénkítésén keresztül segítse a gazdasági fellendülést. A sajtóértesülések ma délelőtt érdemi részvény- és devizapiaci mozgásokat nem gyakoroltak, ami azzal is összefügghet, hogy egy ilyen új program lehetőségéről már többször is tettek említést az EKB vezető döntéshozói. Közben figyelemre méltó az, ami az eurózóna periféria országok rövid államkötvény hozamainak piacán történik. Az EKB felől egyébként az utóbbi két héten szinte naponta jelentek meg olyan jelzések, amelyek szerint a jegybank a gazdaság élénkítése, illetve az infláció lassulásának fékezése érdekében további lazító lépéseket tehet. Ezek kapcsán kiemelten fontos lesz, hogy a most pénteken megjelenő eurózóna inflációs adat hogyan alakul.
Az Európai Központi Bank -0,1 százalékos betéti rátát vezethet be a jövőben, ha további lazítást lát szükségesnek - értesült a Bloomberg meg nem nevezett jegybanki forrásból. Az euró azonnal gyengülésnek indult a hírre, pedig Peter Praet, az EKB vezető közgazdásza korábbi interjújában már beszélt a jegybank ilyen irányú szándékairól. A negatív egynapos betéti ráta meglehetősen unortodox lépésnek számít, hiszen azt jelenti, hogy az EKB "adóztatná" a nála parkoltatott kereskedelmi banki pénzeket.
Nem látok most olyan eszközt az Európai Központi Bank számára, amelyet fel tudna használni az erős euró ellen - többek között ezt mondta egy mai bécsi interjúban Edwald Nowotny, a jegybank Kormányzótanácsának osztrák tagja. A befolyásos jegybankár szavait a piac euróerősödéssel fogadta, hiszen azt olvasta ki belőle, hogy nem kell tartani olyan EKB beavatkozástól, amely a közös európai fizetőeszköz erejének csorbítását célozná. Mivel közben a Reuters-en megjelent egy háttéranyag arról: az EKB megosztott abban, hogy mit tegyen az euró erejének megállítása témájában, így fél óra után a közös európai fizetőeszköz látványos lefordulást mutatott és napi mélypontra esett.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
A bécsi külügyminisztérium is megerősítette.
Várhatóan 2027 novemberében.
Budapesti és vidéki intézmények is érintettek.
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
